Egész eddigi pályám során elengedhetetlen társam volt a gitár, legtöbbször pedig "csak egy gitár" és az a bizonyos fekete, elektroakusztikus Epiphone.
(Nem kell aggódni, azért ez továbbra is maradni fog.😉)
Persze volt rengeteg duós, triós, vagy különböző nagyobb zenekaros koncertem is, de a leggyakrabban szólóban léptem fel.
Volt olyan korszakom, amikor a teljesebb zenei hangzás érdekében azokon a kis helyeken, ahová zenekart anyagi, vagy technikai okok miatt nem volt értelme bevinni, otthon előre elkészített zenealapokra gitároztam és énekeltem rá.
Szerettem ezt is, de meggyőződésem, hogy a 100%-ban élő muzsikánál semmi sem jobb.
Ráadásul ez a félplayback-esdi sajnos a szóló részeken kívül semmi szabadságot nem hagyott nekem a színpadon, ami pedig úgy tartom, hogy még egy gondosan kitalált és kidolgozott műsor esetében is nagyon fontos tényező.
Vannak, akik biztosan emlékeznek még ilyen bulijaimra, sőt, talán még arra a nem hivatalosan kiadott lemezemre is, ami anno a 2000-es évek elején a Jakyll & Hide-ban lett felvéve.
A zenekíséretes műsorokkal már rég végeztem és nem is szándékozom hozzájuk visszatérni, csak úgy gondoltam érdemes egy pár szó erejéig megemlítenem ezt a "műfajt".
A félreértések elkerülése végett elárulom, hogy egyaránt nagyon szeretek egyedül, egy szál gitárral és zenekarral is muzsikálni.
Mindkettőnek megvan a maga varázsa és a különböző előadásmód és hangszerelés adta lehetőségekből fakadó egyedi csodái.

Az egyes produkciók megszólalásától függetlenül szerintem nincs olyan koncertszervező, aki ne szeretné, ha egy műsort ne a lehető legolcsóbban kapna meg.
Viszont tapasztalatból mondom, hogy a nagyobb színpados helyeken - de ez lehet akár csak programfüggő is - sokkal jobban preferálják, ha legalább egy dob, meg basszus is jelen van - vagy zenealap - mert "arra jobban beindul a nép".
Ezeknek a kivánalmaknak együttes elégtételéhez is kínál kiváló megoldást a technika...
Vannak olyan vívmányok, amik tulajdonképpen már régóta használatosak a zeneiparban, mégis a szélesebb közönség körében csak néhány éve lettek ismertebbek.
Az egyik ilyen nagy találmány a looper pedál, amit az elmúlt években a legtöbben először talán Ed Sheeran koncertjein láthattak, hallhattak.
Pedig a technika maga már jóval hamarabb létezett, mint hogy Ed Sheeran világsztárrá vált, mégis ennek használójaként ma kétségtelenül őt tekinthetjük a legjelesebb előadónak.
Laikusok számára annyit mondanék erről a pedálról, hogy ez arra nyújt zseniális lehetőséget, hogy az előadó úgy mond real time-ban önmagával zenélhessen és énekelhessen több szólamban, akár többszörösen is.
Hogy ez hogyan lehetséges?
Valójában arról van szó, hogy mondjuk egy gitáron - de lehet akár más hangszer is - éppen játszott zenei periódust lábkapcsolóval vezérelve az ember felvesz, miközben játszik. Az adott periódus végétől - ahonnan elölről kezdődne ugyanaz az egész - a felvételt kikapcsolva a looper a zenei élményt nem megszakítva folyamatosan magától tovább játsza a rögzített darabot, egészen addig, amíg ki nem akarjuk kapcsolni. Ezalatt pedig lehetővé válik, hogy a folyamatosan szóló, pillanatokkal korábban élőben felvett kíséretre az ember bármi mást rájátsszon.
Akár további felvétel rétegeket is lehet így készíteni, amit a looper ugyanúgy tovább játszhat, ha akarjuk és akkor már az egyszerre több szólam - vagy akár hangszer - kíséretre játszhatunk, énekelhetünk rá.
Mindez pedig bonyolítható azzal, hogy az egyszer felvett úgynevezett "loop" tetszőlegesen megállítható, újraindítható, részletében lejátszható, vagy akár a több rétegű rögzített felvétel újra a részeire is bontható.
Az eddigi témához pedig hozzátartozik, hogy amit eddig leírtam e pedállal kapcsolatban az még csak egy(!) ilyen sáv - és nem is minden - lehetőségeiről szóltak.
Nos, Ed Sheeran is olyan looper pedált használ - mondjuk az övé speciálisan neki készült - amivel legalább három ilyen sávot szokott vezérelni.
Ezek pedig még csak a felvétel részek, ezen kívül még számos effektezési lehetőség is segíti az előadást.
Akinek volt szerencséje őt élőben látni, hallani, vagy legalább egy koncertfilmjébe belefutott, az tudja, hogy milyen szinten képes a fickó kihasználni pl. a gitárt nem csak, mint pengetős hangszert, hanem a testén dobolva, mint ritmushagszert is és hogy milyen fantasztikus telt hangzást képes varázsolni egyedül, önmaga szólamaira rájátszva, ráénekelve a looper technika segítségével.
Persze nála is vannak olyan dalok, amik tisztán, egy szál gitárral és egy szólam énekkel mennek le a koncerteken, de aztán amikor kell, jön a technika és a tehetség mindenkit beindító varázslatos elegye.

Nos, azért írtam a legelején, hogy hamarosan új időszámítás indul nálam, mert valami hasonló előadásmódú műsorra készülök.
Eszem ágában sincs Ed Sheeran-t utánozni, maradok a saját dalaimnál, pusztán a looper és egyéb effekttechnikák adta lehetőségekkel szeretném egy picit maibbá, még érdekesebbé tenni a színpadi létemet.
Egyelőre még fogalmam sincs milyen lesz a végeredmény, de már nem csak a tervezés fázisban vagyok.
Az elképzeléseimhez szükséges alapkütyük már megvannak.
Remélem az újítás is tetszeni fog nektek. 😉